A leányok leventeegyesületekbe szervezése több megyében ütközött az egyház ellenállásába, és a szülők előítéleteivel is számolni kellett. A magyar oktatási intézmények fenntartásában és működtetésében korábban is meghatározó szerepet játszó klérus…
Szólj hozzá!
A mozgalmi jelleg prezentálásának érdekében a tagok számára a foglalkozások, a közös kivonulások és munkavégzések (pl. gyűjtés, segítőszolgálat) idejére kötelezővé tették a jelvény viselését. Ez kezdetben egy vérpiros mezőben hófehér kettős keresztet és rajta két…
Szólj hozzá!
A leányleventéket megszólító kiadványok a foglalkozásokon elhangzottak kiegészítéséül, megerősítéséül szolgáltak. 1943-tól a Szebb jövőt! levente újság külön Leventelányok rovatban számolt be a mozgalom legfontosabb híreiről, eredményeiről.
1944. május 1-jétől…
Szólj hozzá!
A leánylevente mozgalomhoz törvényes képviselője engedélyével önkéntesen csatlakozhatott minden 10 év feletti, de 20. életévét be nem töltött hajadon leány, aki nem volt egyetem vagy főiskola hallgatója, továbbá nem volt zsidónak tekinthető. Az évek során fokozatosan…
Szólj hozzá!
Egy-egy csapat élén vezetőként csak olyan 19 év feletti hajadon működhetett, aki legalább négy középiskolai osztályt végzett, négy nagyszülőig tudta igazolni keresztény származását, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezett és elvégezte a…