1939-ben a magyar országgyűlés a háborúra való hathatósabb felkészülés jegyében új honvédelmi törvényt fogadott el (II. törvénycikk). A rendelkezés változásokat eredményezett a leventemozgalomban is, hiszen az egész iskolai ifjúság számára kötelezővé tette a leventeszolgálatot, valamint önkéntes alapon lehetővé tette a 10–19 éves leányok csatlakozását. Lassanként megszületett egy mozgalom, amelynek tagjai aktívan vették ki részüket a világháború dúlta Magyarország láthatatlan frontjának erősítésében. A levente mozgalom története már több történész érdeklődését is felkeltette, de a leánylevente egyesületek működésének mibenléte eddig nem került a kutatások homlokterébe.
Az első bejegyzésben közzétételre kerül néhány forrás azok közül, amelyekre a kutatás támaszkodni kíván. A későbbiekben a levéltári anyagok mellett korábban indexre került kiadványok, korabeli folyóiratok és napi sajtótermékek kiaknázására egyaránt sor fog kerülni.
A leánylevente vezetőnőknek íródott útmutató célja volt, hogy egységesítse a csoportfoglalkozások programját. Röviden összefoglalta azokat a témákat, amelyek terítékre kerültek az egyes alkalmakon.
A levente mozgalom nagy hangsúlyt fektetett az egység reprezentálására. Ennek eleget téve fontos kohéziós erőt jelentett a tagok számára az egyenruhán, a rádióműsoron túl a saját sajtóorgánum megléte is. A Szebb Jövőt! az egész leventeifjúsághoz szólt, benne Leventelányok címmel külön rovat kapott helyet.
1944-re Lányok útja címmel a leányleventék saját, kéthetente megjelenő képeslappal is bírtak.
Olykor a vidéki egyesületeknek is módjukban állt önálló kiadványt megjelentetni, ebbe a sorba illeszkedett a Pécsi Levente.
